A címmel nem arra akarok utalni, mielőtt bárki is megijedne, hogy nem lesz többet Alba Volán az EBEL-ben, csak ugye erre a szezonra a mi pályafutásunk véget ért az osztrák ligában.
Semmiképpen sem mondhatnám, hogy el lennék keseredve, hiszen nagyon szépen zártuk az évadot. Javítottunk egy helyet a tavalyi eredményhez képest, és már nem csak megtűrt csapat vagyunk, hanem elfogadták, hogy igenis egy magyar csapat is képes helytállni. :)
Nagyon szépen kezdtük az idényt. Sokak meglepetésére az élmezőnyben foglaltunk helyet, és persze nagyon sokan rosszallóan illetve félve mondogatták, hogy majd egyszer ennek is meg lesz a böjtje. Hát sajnos meglett. Elfáradtak a fiúk, nagy volt az iram, a heti 3 mérkőzés sokat kivett a játékosokból. Tartották magukat amíg lehetett. Dícséretet érdemelnek. Persze én is azt mondom, hogy ha nincs az ominózus salzburgi meccs, akkor talán tartjuk a helyünket. Melyik csapat tudna helytállni 12 ill 16 meccses eltiltást elszenvedve? Még ha jobban felkészültek, mint mi, vagy nagyobb anyagi háttérrel rendelkeznek is. Lélekben összetöri a csapatot. Azt hiszem, tisztességesen tartották magukat, amennyire tudták. Valahogy kibekkelték ezt az időszakot. A közönség csodálatos volt. Néhányszor leszámítva, de kivételek mindig vannak. :) Utána jött, hogy a csapatot betegségek és sérülések sorozata tizedelte, de nem adták fel. Nagy harcok árán felhozták magukat a 9. helyre, amit szerencsére sikerült megtartaniuk.
Sajnos az utolsó meccsen nem tudtam kinn lenni, de közvetítettem az Innsbruck-Ljubljana meccset a kinnt lévőknek, így ők is biztonságban érezhették a 9. helyet.
Már sokadszorra mondom, de nem tudom elégszer, hogy megérdemelte a csapat a szurkolást, a nézők kitartását. Nekem hiányozni fognak a meccsek, ha vége lesz a szezonnak. Most egy kicsit más iramú meccseket fogunk látni, hisz az OB1-ben nincsenek olyan nagy ellenfelek, persze nem szólok le senkit, mert mindenki okozhat meglepetést. Én bízom bennük, és remélem mások is, és ugyanúgy megtelik a csarnok, mint eddig is, és buzdítjuk a csapatot.
Tegnap (szombaton) kinn voltam egy két b-közepes szurkoló társammal közönség korcsolyán és fura volt látni az üres lelátókat, fura érzés volt a másik oldalról nézni a csarnokot. Miután lementünk a pályáról felvittük a barátnőm kishugát a lelátók tetejére, hogy hadd nézze meg, mi hol szoktunk állni. Már senki nem volt a pályán, csak a rolba, és mindenki ment kifele a csarnokból. Mi csak ott álltunk és nem jutottam szóhoz. Rettentő fura érzés volt, hogy csend van, nincs egy lélek sem körülöttem. Rossz volt, már most hiányoznak a meccsek, és már most várom, mikor megint lehet menni, üvölteni torkom szakadtáig, h GYŐZNI KELL.... :). Rázott a hideg, olyan kihalt volt minden, és üres. Igazán akkor él a csarnok amikor a HAJRÁ VOLÁN-tól zúg, és lobognak a zászlók, szól a taps, és fenn a pályán küzdenek egymással a felek.
Továbbra is HAJRÁ VOLÁN!!!!! Sok sikert mindenkinek....!!!
Álé álé, ALBA VOLÁN álé.... :)
Utolsó kommentek