Még leírni is hihetetlen élmény ezt az eredményt, nem hogy átélni a helyszínen. Fantasztikus, csodálatos péntek estét kaptak, akik kint voltak ma a Raktár utcában. Röviden úgy foglalnám össze, hogy hatalmas háború, itt-ott hibákkal mindkét részről, de 60percből 45öt uralva megérdemelten vertük meg ellenfelünket, Szuper Levi meg megérdemelten hozta idei második shootout-ját. Ez úton szeretnék gratulálni neki, mert ha Ő nincs, nem bíztos, hogy ilyen "simán" ment volna. Szép volt Levi! Ez a mai produkció tényleg SZUPER volt! De nézzük akkor az elejétől.

Minden egyes alkalommal, mikor megyünk ki, megkérdezem a többieket, hogy szerintük mi lesz a vége és Én is mondok valamit. Most Juttival mind a ketten 3-2őt mondtunk. Így is szép lett volna, de megint felülmúlták a fiúk a várakozásainkat és ez fenomenális érzés. Jó hangulatban mentünk ki, de mikor megláttam, hogy megint telt ház lesz és ugye tudtam, hogy mostmár dob is van (köszönjük ismét Blue Brothersnek) még jobban bezsongtam. Ahogy bedobták a korongot egyből elindult a Hajrá Volán ami kisebb megszakításokkal egész végig szólt a külömböző indulókkal együtt. A dob megadja az alaphangot, a közönség csatlakozik hozzá és így varázsolunk felejthetetlen hangulatot a lelátókra is. Semmi, de semmi baj nem volt. Csak úgy mint a multkor, fikázó bekiabálásoktól mentes, tiszta szurkolást lehetett hallani a 60percből min. 50en keresztül. Nagyon élveztük. Most nagyon jó a közönség!

Az első harmadban egyből egymásnak ugrottak a felek, lehetett érezni mindkét fél játékán, hogy égetően fontos az a két pont. A Volán mégis hevesebben kezdett. Nem kellett sokat várni az első kiállításra, de szerencsére az ellenféltől küldtek ki 2percre valakit. Palkovics gyorsan kapcsolt, felvitte a korongot szólóban, ahogy szokta, rálőtt, kijött, rálőtt kijött, majd Csicsó bekotorta és már 1-0. Bár a többiek azt mondták Palkóé a gól és Őt is mondták be gólszerzőnek, mégis úgy láttam, Ocskay húzta be, ebben az online közvetítések is megerősítettek. Azért nem mindegy, mert így Krisztián nem tudott faragni  hátrányából a góllövő listán ami ugye 2gól lemaradás. Nem baj, meglesz még az a dobogós hely is, úgy érzem. A folytatásban igazi háború folyt, de a Volán végig uralta ezt a harmadot. Ennek ellenére a Ljubljana egyáltalán nem adta fel, Ők is gyönyörű helyzeteket dolgoztak ki. Ezt az 1gól külömbséget reálisnak érzem erre a harmadra.

A második felvonásban ugyan az ment nagyjából mint az elsőben. Bár olvastam én is az írásokat különböző oldalakon, ahol azt írják a Ljub jobban ment, Én őszintén szólva, és férre téve minden elfogultságot nem így láttam. Szerintem ezt a részt is végig uralva, apróbb hibákkal ugyan de jó játékkal hozta le a Volán. Ugyankkor azt is illik megemlíteni, hogy az ellenfél is keményen kűzdött és nekik is úgy mint enkünk gyönyörű helyzeteik voltak. Egyszerűen egy fokkal jobbak voltunk szerintem. Volt egy két kiállítás innen is onnan is, de a hátrányokat hősiesen kivédekeztük, az előnyök meg nem jöttek össze, bár azt hozzá kell tegyem, a csapat fejlődik az emberfóros játék terén. Azt figyeltem meg, hogy az első sor elég szépen fel tud állni, míg a mai másik kettő még felvinni is nehezen tudta a pakkot. Az eredmény nem változott ebben a játékrészben, de a játék képe alapján Én 1-0ra ezt is a Volánnak adtam volna. Itt most elismerem, lehet ebben van egy kis elfogultásg is, nem tudom.

Az utolsó hamradra nagyot változott az összkép, mert a Volán látványosan és már néha zavaróan ráült az eredményre. Nagyon berendezkettünk a védekező harmadba és az eddig megszokott támadásaink megszűntek. A Ljubljana pedig nyomult előre. Hajtott az egyenlítő gólért, de ma Levinek egyszerűen nem lehetett gólt lőni. Ez most itt szó szerint értendő. Volt egy jó pár olyan helyzetük ami szinte kihagyhatatlan volt, de a végén mindig kapusunknál volt a korong. Amit ebben a játékrészben mutatott, az egyszerűen zseniális volt. Még egy előnyt is kaptak, megkérdőjelezhető kiállításból, mikor Balut külték ki 2percre, de nem jött össze. Nekünk viszont igen, nem sokkal a vége előtt Palkó megszerezte a pakkot, végigvitte majd lepasszolta Vaszjunyinnak aki nem hibázott. Így 1percel a vége előtt 2-0. Lehozták a kapust hátha összejön a szépítés, ekkor viszont az egész meccsen hajtó és gyönyörűen játszó Sofi szerezte meg a játékszert, vitte végig és önzetlenül Nagy Gergőnek passzolta, aki beállította a 3-0ás végeredményt. A csarnok felrobbant, mindenki üvöltött és éljenzett. Nagyon jó érzés volt. A nagy zászlót is felhúztuk énekeltük a Fehérvár álé-t, leírhatatlan. Megtapsotuk a játékosokat, nagyon megérdemelték, majd folytattuk az éneklést egész végig míg ki nem értünk a csarnokból. Ezt azért írtam le, mert végre nem csak mi énekeltünk, hanem szinte mindenki, de akik tudták a dalokat, Ők biztos. Ezt szeretem, az ilyet nagyon nagyon szeretem és ez hiányzott már nekem nagyon. Így kéne mindig. Útban a csarnok felé üvölteni, kifelé üvölteni.

Ezzel a győzelemmel, már csak 3pont a lemaradásunk a Ljubljanától, de mivel az Innsbruck is kikapott Kalgenfurtban, így tőlük is "csak" 7 egységnyire vagyunk. Nem sok az esély, de egy kis remény felvillant. Talán! Hátha! Miért ne..? Még esetleg összejöhet! Ehhez azonban egyszerűen NEM KAPHATUNK KI!! Ilyen játékkal amit az utolsó két meccsen mutattak a fiúk nem is fogunk. Győzni kell vasárnap a Linz ellen is. Meg is van rá minden esély, ellenük játszottunk már emlékezetes mérkőzéseket és hoztuk a pontokat is. Jöjjön mindenki vasárnap és szurkoljunk úgy mint ma, úgy mint kedden. Álljunk fel a csapat mögé és győzzünk együtt! Aki nem hisz benne, annak csak annyit tudok mondani, amit rengetegszer írtam már, hogy bizalom! Bízzunk bennük. Most kimondottan megérdemlik. BÍZZUNK!! HAJRÁ VOLÁN, HAJRÁ SZÉKESFEHÉRVÁR!!!